Vitz Grassy Jzsef SS-Gruppenfhrer
1894. december 31-n szletett Szllsn polgri csaldban. 1908-tl 1911-ig a Soproni Honvd Freliskola hallgatja lett, majd 1911-14-ben elvgezte a Ludovika Akadmit. Az I. vilghborban a nagykanizsai 20. honvdgyalogezredben szolglt, s a hbor vgn fhadnagy. Rendelkezett a Szolglati rdemkereszt Kardos s hadiktmnyes III.osztlyval, valamint a Korons rdemrem ("Signum Laudis") Bronz fokozatval. 1919-21-ben oktattiszt a Honvd Ludovika Akadmin, 1919 jniusban rszt vesz a vres Tancsuralom elleni felkelsben. A Hadiakadmia elvgzse utn klnbz vezrkari beosztsokban szolglt, 1934-ben a pcsi IV. hadtest vezrkari fnke, ezredes. 1939-1941-ben a kecskemti "Zrnyi Mikls" 7. honvdgyalogezred parancsnoka. 1941 novembertl a zombor 15. gyalogdandr parancsnoka, ebben minsgben irnytja a karhatalmi erket 1942. janur 19 s 30 kztt jvidken. A razzik sorn elkvetett tlkapsok miatt, ha kis szmban is, de rtatlan emberek kivgzsre is sor kerlt, ez pedig Grassy felelssge volt. 1942. prilis 1-tl vezrrnagy s a kecskemti 13. knnyhadosztly parancsnoka. Magasabb egysgvel jlius 20-tl rszt vesz a Don menti hdfcsatkban.Ennek sorn elnyerte a Magyar rdemrem Kardokkal s Hadiktmnnyel dsztett Tisztikeresztjt, valamint az I. osztly nmet Vaskeresztet. 1943-ban Szombathelyi vezrezredes, a honvdvezrkar fnke az jvidki esemnyek kivizsglsa utn hadbrsgi eljrst indtott ellene, a trgyalsra azonban nem kerlt sor, mert Grassy Nmetorszgba szktt, igy csak lefokozsra s a honvdsgbl val kizrsra tltk. 1944 oktber 15-e utn trt vissza az orszgba ekkor Szlasi reaktivitlta, s altbrnaggy lptette el. Elszr az nkntesekbl megalakul "Hunyadi" SS-grntoshad- osztly majd a mr csak papron ltez magyar XVII. SS-hadtest parancsnoka Nmetor-szgban. Ekkor kapta meg az SS-Gruppenfhreri rangot. A hbor utn a magyar hatsgok kiadtk a szerbeknek, Tit 1946 novem ber 4-n jvidken felakasztatta. Egyes forrsok szerint nyakig fldbe stk s tlovagoltak rajta.
|